Újra

Elég régen volt már, hogy utoljára írtam a blogban, de azt hiszem a legegyszerűbben ez azzal magyarázható egyrészt, hogy rá kellett jönnöm a nyár nálam a kitárulkozásról (a szó legnemesebb értelmében persze) szól a tél korán sötétedős, hideg bezárkózásával ellentétben, másrészt vannak olyan periódusok, amikor a személyiség, a lélek olyan átalakuláson megy keresztül, amikor egy mukkot sem tud szólni, inkább csak figyel. Ezeknek kettős hatása igencsak domináns volt ezen a nyáron...Emberek léptek ki az életemből, hogy helyére régi barátok érkezzenek meg újra. Felismerések tömkelege zúdult rám a valódi barátságról, szeretetről és ezek ellenpontjáról. A szerelem számomra ismeretlen dimenzióinak felfedezése napi rendszerességgel tesz egyre szabadabbá. Mérhetetlen magasságok érzetét keltő könyv olvasása segíti a mindennapjaimat, és rajta keresztül a végtelen remény, hit és tudat árasztja el a pillanatokat, folyamatossá téve önmagát. Ez egy nagyon fura időszak. A blog is változik velem és mindennel együtt. Most is éppen csak annyira van ihletem, hogy a manapság kedvenc daloknak állítsak mementót és kifejezzem örömöm, hogy ez a három előadó új dalokkal ajándékozott meg idén ősszel.

A első Bery VeledNélküled című új száma, mely az aranytorkú énekes most szeptemberben megjelenő Disco című albumának előfutára. Azt mondjuk nem igazán értem, hogy a klipben miért fektettek akkora hangsúlyt Bery melegségére csillivilli ruháin, mozdulatain keresztül, de legalább érzékletesen mutatják be a finom csípőmozdulatokban, hogy a dal maga is csak ekkora extázist tud kiváltani. (Azt mondjuk sohasem értettem, hogy a magyar szerzemények többségében miért marad benne a csettintés, hogy miért nem mernek nagyot dobni, miért nem hagyják szárnyalni az adott dalt, de borzasztó érzés várni egyfajta "kirobbanásra" az igazán jóval kecsegtető dallamokból, és utána csalódottan megtapasztalni, hogy nagyon kevesen hajlandóak az előjátékon továbbjuttatni a dalaikat) Reménykedem még benne, hogy az albumon található dalok többségében sokkal jellemzőbb lesz az a kreativitás, ami az előzőket átjárta. Mindenesetre nekem még így is tetszik, mert Bery énekel...


A másik Mika We Are Golden című dala, ami az új The Boy Who Knew Too Much- ra keresztelt második album első kimásolt szerzeménye. Rá viszont nem lehet panaszom. Ismét ugyanaz a magas színvonalú vattacukor ízű zene, amit már a legelső albumon is imádtam.


És egy Calvin Harris remix ugyanehhez.


A harmadik a Massive Attack új EP- jén hallható címadó Splitting The Atom című szerzemény. Kommentár nélkül egyszerűen igazi Massive Attack és ezzel minden lényeges információt megfogalmaztam...zseniális.