2009. június 16., kedd

Pride; máshol...

Hamarosan itt a Pride...persze nálunk nem, ki tudja igazából milyen okokból kifolyólag. Valahol nem bánom, sőt, azt sem bánnám, ha az esemény felvonulás része teljesen el is maradna. Persze vannak vélemények pro- és kontra, de azt gondolom érdemesebb volna egy fokkal előrelátóbban gondolkodnunk, mint tavaly és itt nem feltétlenül a karámba zárásra gondolok. Egyszerűen fel kellene mérni, hogy az itthoni helyzetben nem biztos, hogy a győzelemmámorban megittasodott, megdöbbentően jó eredményt elérő szélsőségesek kedélyét hergelni kellene. Igaz az is, hogy pont most kellene kiállni és bátran szembenézni a kialakult helyzettel, viszont itthon sajnos sosem sikerült ezt olyan formában tálalni a nagyközönség előtt, hogy az fogyasztható legyen számukra. Ebből a szempontból mi is szélsőségesek tudunk lenni, szélsőségeinket mutatva rátuszkoljuk magunkat azokra, akik ezt nem akarják látni. Persze tavaly már megszeppenve, esernyővel a kezében sétált végig az összegyűlt "tömeg", ahol minden volt, csak a büszkeség nem hatotta át az embereket. Most, hogy az idáig támogató párt csúfosat bukott még szánalmasabb volna velük karöltve osonni az utcán, úgyhogy elképzelésem sincs, hogy mégis ezt hogyan gondolták a szervezők?! Azt sem értem, hogy miért nem lehet reboot-olni ezt az egészet és egyszerűbb, viszont annál tartalmasabb módon a kulturális programokra helyezni a hangsúlyt, a felvonulás és az azt övező biztonság megteremtésére szánt összeget is inkább erre fordítani?! Esetleg a fenyegetettség miatt maximum pár száz főre zsugorodó "tömegnek" egy teret kibérelni és csendes, akár fáklyás "megemlékezést" szervezni, nem harsányan, nem kamionokkal, hogy ezzel valójában azt képviseljük, amit szeretnénk: nyugalomban, csendben, ámbár elfogadásban élni... Vagy lehet, hogy erre csak nekem volna szükségem? Nem vágyom a harsányságra, a hangos zenére, a parádézásra, itt nem, most nem, mert itthon még nincs itt az ideje, itthon egyelőre máshonnan kellene megközelíteni...szerintem!

Máshol persze egészen másképp működnek ezek a dolgok. Alternatív ötletként célba vehető jópár ország, ahol valóban büszkén bulizhat az utcán az arra vágyó embersereg.Mint például Spanyolország, Barcelona, ahol a június 20- 28- ig tartó Pride hivatalos dalát ebben az évben egy mackóduó adja elő. Barb@zul- nak hívják őket.
Azt hiszem elérendő célnak lehetne kitűzni az ottani helyzetet és nem utolsó sorban a mackók ilyen határozott előretörését is. Leginkább a férfiasság oldaláról megközelítve persze. Merthogy inkább ezt volna érdemes képviselni, hogy végre nálunk se csak a feminin viselkedéssel azonosítsák a melegséget.

A dal egy kicsit gagyi, de ebben az esetben inkább mosolygást vált ki belőlem továbbá magamra veszem a refrénben elhangzottakat: igen, már megtaláltam... de egyelőre nem bulizik az utcán, mert nem szeretik!

Barb@zul a MySpace- en

Barb@zul - Can you find the power of your pride? (a dal innen le is tölthető)

2 megjegyzés:

GayBears írta...

...na igen, talán most érthető az eddigi álláspontom.

Ha eddig nem nyalták volna a pride szervezői az szdsz seggét folyamatosan, akkor most lehetne emelt fővel vonulni, és nem kéne lemosni a szart (már bocsánat)

De ez így igazi kihívás lesz a szervezőknek, hogy folytatják a már nyilvánvalóan a melegek körében is népszerűtlen szervezet reklámozását, vagy próbálják magukról az önként magukra akasztott politikai bélyeget levakarni...

meglátjuk. Mindenesetre most akármennyire is jó lenne kiállni, a korábbi politikai elkötelezettség miatt sok meleg számára a pride vállalhatatlan. legalábbis idén egészen biztosan az.

My ism ... aestethic terrorism írta...

...hozzáteszem , ez nem kizárólag az szdsz sara ! ebben azért egyetérthetünk , ugye ??? !!! egyébként szerintem erre a pride-ra amivé itthon mutálódott a büszkeség napja , meg nincs is szükség !!!! susogós mackóban ifákon vergődő nemzetiségitranszvesztitákkal , ennek a napnak az eredeti szellemiségébe rondítunk csak bele ! most komolyan !...kell ez nekünk ???