A LAFRO nevű amerikai duó tagjai zenészmackókként aposztrofálják magukat. Természetesen melegek és meglepő módon ők is a „keményebb” zenei stílusokat preferálják. Elmondásaik alapján 2006-ban egy internetes oldalon találkoztak, majd az ágyban kötöttek ki, reggel pedig énekelve ébredtek. Hogy a sors útjai mennyire kifürkészhetetlenek mutatja, hogy még a születésnapjuk is egy nap eltéréssel szeptemberben van. Azóta együtt vannak.
Ha azt gondolnánk, hogy átlagos, egyszerű zenészek, a válasz nemleges. Jó értelembe véve zakkantak, szeretnek „felöltözni”, illetve „levetkőzni”. Mint ahogy az a képeken látszik, inkább ruhátlanul érzik jól magukat, de csak azért, mert szerintük így „közelebb” lehetnek a másikhoz, ami több dimenziót tár fel az előadás közben. Hozzátartozik a performanszhoz a parókák, szoknyák és egyéb kiegészítők használata is, de mindezt csak a poén kedvéért. Nem félnek kigúnyolni önmagukat és másokat sem.
Scott Coblio vokalista és az ő mackója Waldo a vokál mellett még gitározik is. Mielőtt találkoztak New York-ban éltek, innen költöztek aztán együtt Los Angeles-be. Közös útjuk előtt is mindketten zenéltek. Waldo szólóban és más duókban, Scott pedig 6 évig a Koo- Koo Boy nevű bandával nyomult.
A sok feldolgozás között saját dalokat is készítenek (album még nem jelent meg sajnos), különleges mixei ezek a 60-as éveket időző, lassan elfeledett garage rock, illetve country stílusnak egyedi értelmezésben. Állítólag ők az egyedüliek a világon (gondolom, mint melegek), akik a country/punk/pop/folk stílust próbálják ötvözni.Nekem tetszik, amit művelnek, felveszem őket Elijah Black mellé a kiemelten figyelt kategóriába :)...
LAFRO - Moonlight and waveLAFRO - Hang on Sloopy!
Waldo - Fatherless child
És egy kis történeti áttekintés:
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése