2009. január 13., kedd

Rúdon pörgő kislány

Újabb fantasztikus reklámokat lehet látni a tévében. Ez most az ORTT készíttette a „Ne a televízió nevelje fel a gyereket” szlogennel. Bennem több kérdés is megfogalmazódott…
Természetesen érthető, hogy mire próbálják felhívni a figyelmet, ráadásul még a kivitelezés is elfogadható. Csak azt nem értem, hogy tényleg azt gondolja valaki, hogy a tévé az egyetlen olyan orgánum, amin a gyermekek felnőnek? És a további kérdések:
Ezekkel a gyerekszínészekkel eljátszatták a szerepeket, vajon hogyan magyarázták el nekik, hogy mit kell csinálniuk?

- Rendező bácsi, nem értem a sztoribordot!
- Tudod, Katikám, úgy kell csinálnod, mint Demi Moore néni a Sztriptíz című filmben…

Vagy honnan tudja a kislány ennyire jól visszaadni a lényeget?


A második reklám még hagyján, ahol a kisfiú az alvó szülők mellett nézi a képernyőt. De vajon honnan tudja, hogy hogyan kell hitelesen félni?

Gyanítom, hogy sokan átélték ezt az élményt kiskorukban. Én például a Twin Peaks című kultsorozatot néztem végig hunyorogva a takaró alól, és felnőtt fejjel azt mondhatom, hogy kevesebb lennék egy jó kis borzongós tapasztalattal, ha a szüleim letiltanak minden olyan élményről, ami körülvesz a világban. Ráadásul -bár igaz, nem tudtak a leskelődésről- másnap, amikor elmondtam, hogy félek Bob bácsitól, hogy előmászik az ágyam alól, ÉRTELMES felnőtt módjára el tudták magyarázni, hogy miért nem kell félnem.


A harmadik pedig gáz. Kés, villa, olló nem gyerek kezébe való, a fiúnak mégis simán a kezébe adnak egy amúgy nem tortavágásra alkalmas nyúzókést, hogy szúrogathassa a tortát...majd azt mondják neki:

- Karcsika, most pedig csinálj úgy, ahogy a Sikolyban a srácok, tudod!

Vagy honnan ez a horrorfilmbe illő alakítás a gyerek részéről? Nem is értem…


Tényleg azt gondoljuk, hogy a gyerekeket meg lehet védeni bármi ilyesmitől? Ha a tévét kiiktatjuk, marad a playstation, wii, xbox vagy a számítógépes játékok. Ha kiiktatjuk, marad az internet. Ha kiiktatjuk, marad a többi gyerek az iskolában, akik életéből még nem iktatták ki ezeket. Ha pedig kiiktatjuk őket is, akkor a gyerekünk nem jár majd iskolába és tanulatlan marad…
Szóval marad az üvegbúra: jól lakatoljuk alá a csemetéket, majd helyezzük el őket a pincében, ahol még csak fény sem éri őket, ami bőrrákot okoz…Így lesz a legjobb!
Helyette talán elhihetnénk, hogy a szülők értelmesek és el tudják magyarázni, hogy amit látnak, azaz élet része: Vannak jó és rossz dolgok, vannak jó és rossz emberek, akik jó vagy rossz dolgokat tesznek. Ez mind hozzátartozik. Bár, hogy kinek mi a rossz, az is végtelen lehetőséget tartogat. Lehet, hogy jobb és célravezetőbb volna pár olyan reklám, ahol arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülők többet beszélgessenek a gyerekekkel az életről. Jobb, ha a gyerek tud róla, hogy ne érje sokként, ha valami kivédhetetlen dolog érkezik az életébe. Mondjuk az élet maga…

Nincsenek megjegyzések: