2009. január 23., péntek

Értő fülek

Eszméletlenül sokat számít, ha az ember gondolatai megértő fülekre találnak. Hogy hogyan találkozunk a fogadókkal, hogy mi vezet el addig a pillanatig, amikor a két ember ráérez, hogy mit szeretne a másik közölni, talány. Talán nem is a „hogyan” a lényeg egy ilyen helyzetben, hanem az, amikor végre el tudunk helyezkedni a jóleső érzésben, hogy a magyarázkodást felválthatja a beszéd. Észrevétlenül történik meg, tettekkel kikényszeríteni az élettől nem lehet. A hatások maguktól érkeznek, és ezekre reagálunk valahogy; majd azon kapjuk magunkat, hogy az addig láthatatlan aranyfonál láthatóvá válik a két fél között.

Azt mondják, hogy egy ilyen helyzetben sokkal nehezebb a fejlődés, jobb, ha az ember mindig megmérettet, ha van ellentétpont, ami vitát gerjeszt, ami megkérdőjelez; de ebből pont a megértés veszik el ilyenkor. Persze kell ilyen is, olyan is, hogy megtapasztaljuk az ellentéteket, de az ember szíve mindig a megértő füleket keresi, nekik nyílik meg igazán, az ő pártjukra áll.

Az egyenlőség a két embertípus között a megérteni akarás. A különbség pedig csak egy apróság: míg az egyik csak akarás, a másik tudás is…

Nincsenek megjegyzések: