Megsúgja

Azt hiszem nincs olyan, hogy az ember elmegy a lehetőségek mellet; ha a szívére hallgat, ami pontosan megsúgja, hogy mik azok a dolgok, amikre vágyik. Lehet persze stresszelni magunkat, mert oly sokszor hallottunk, hogy az eszünkre kell hallgatni, és gyakran belemegyünk még akkor is ezekbe a döntésekbe, ha pontosan érezzük, hogy nem lesz jó számunkra.

A szív nem hazudik; a szív mindig a jó érzéssel teli vágyakról és azok eléréséről beszél. Aki megkérdőjelez, megfúr, aláás az a negatív gondolat, a kishitűség (nevezhetjük egónak is). És mégis azt mondják, hogy annak ellenére kell ezekre hallgatni, hogy tudjuk, hogy nem jó számunkra?

Ha figyelünk a bensőnkre, mindig elárulja, hogy merre vezet az utunk, terelget, és ráérzünk már az első pillanatban egy adott helyzetről, hogy az „szolgálja-e” a vágyink elérését vagy sem. Ez persze sokaknak nem tetszik, mert önző dolognak tartják a gondolatmenetet, hogy mindig a magunk jó érzéseit követve cselekedjünk. De kérdem én, ki más tudja elmondani számunkra, hogy mi az igazán jó nekünk, ha nem saját magunk?

Egy kis gyakorlás és azt vesszük észre, hogy már nem tudunk máshogy viselkedni; egy kis kitartás, bátorság és azon kapjuk magunkat, hogy a legnehezebb helyzetek ellenére is tudjuk mi a saját utunk…és addig megyünk, amíg olyan helyzetek kezdenek el formálódni az életünkben, ami visszatükrözi, hogy jól döntöttünk.

Persze ez is rengeteg csalódást tartogathat a számunkra, de csak azért, hogy valójában megtanuljuk kitartani saját magunk és céljaink mellett…