Szőrművészet - Chris Komater

Bár a gyantagenerációhoz tartozunk, vannak olyan jelek, amik arra engednek következtetni, hogy a szőrösség ismét divatba jön. A férfiarcokon legalábbis már észrevehető. Mivel a szőrös férfitest szép (szerény meglátásom szerint minél több szőr van annál jobb), én bátorítanám minden férfitársamat, hogy bojkottáljuk a csupasz= szép elvét. Akár heterók vagyunk, akár melegek. Szerencsére a macisság szerves része (általában) és az ehhez a szubkultúrához tartozó férfiaknál kifejezetten rajongás tárgyát képezi (általában). Nincs ez nálam sem máshogy; már-már betegesen, úgyhogy Chris Komater munkássága nagyon is tetszetős számomra.
Ő egyfajta bizonyíték arra, hogy a szőr nem csak szép, hanem mint művészeti forrás is alkalmazható. Modelljei többsége a macikultúrából való, akik egy kellemes szeretkezés előtt vagy után újabb dimenzióit tárják fel az erotikának számára és a majdani nézőközönségnek is. Nyílván a makrószerű képek elkészítéséhez amúgy is intim közelségbe kellene kerülni hozzájuk, így Chris, mint macikedvelő maci csúnyán fogalmazva, de „két legyet üt egy csapásra”. Most mondjam azt, hogy életművész? Azzal foglalkozik, amit szeret, és azzal foglalkozik, amit szeret(kez).
Chris az évek során sok-sok munkát végzett, hogy szemünk elé tárhassa vízióit, melyeket mintegy a természethez hasonlít. A szőr mellet visszatérő motívum a virágokról és egyéb természeti szépségekről készült makro víziók sokasága. Párhuzamot állít egy orchidea felépítése és a szőrös férfitorzók kollázsa közé, kiemelve ezzel a két teremtmény közötti hasonlóságot. A virág szépségéhez hasonlítja a férfiak jellegzetességét; érezhetően, de észrevétlenül megjelenik a melegség, ahogy a feminin, törékeny szirmokhoz hasonlóan formálódnak a karok, lábak, fenekek, mellkasok, nyakak és rajtuk a szőr mindenhol.
„Az elmúlt néhány évben nagyon közelről fotóztam ezeket a szőrös férfiakat, aztán a képeket nagy absztrakt alakzatokba raktam össze. Nagyon érdeklődtem a homoszexuális közösség egy része iránt, akik ezen belül is külön összetartó erőt képeznek. Ők a „medvék”. Az ő jellemzőik -a sok szőr, a nagy pocak- olyan szépségideálok, amik a divaton kívülre esnek, és azáltal, hogy feltárom saját vágyaimat, mintegy felkérem a nézőt, hogy osztozzon velem az elragadtatásban; hacsak egy pillanatra is, de meglássák benne a szépséget. Azért rakom ki virágokhoz hasonlóan ezeknek a fotóknak a többségét, mert az emberek nagy része nem szokott hozzá, hogy szőrös és pocakos férfiakról nézegessen képeket, de ki az, aki egy virág szépségére ne csodálkozna rá?”
A medvék két ikonikus pornósztárját Jack Radcliffe- et és Mack- et is felkérte egy fotózásra, ahol a rá igen nagy hatással lévő két művész Caravaggio és Giovanni Bellini festményein szereplő alakokhoz hasonló pózokban fotózta le őket.
„Bellini alakjai mennyeiek, Caravaggio-é pedig annyira földiek. Ezekről a férfiakról rengeteg ismerős szexkép forog az interneten, én viszont újra akartam pozícionálni a róluk kialakult elképzeléseket. Ezért szerepelnek a festők alakjaihoz hasonlóan ezeken a képeken.”






Mivel Chris Komater elég termékeny művész a teljes repertoárt képtelenség itt bemutatni. Akit érdekel még több fotó, látogasson el a weboldalára.