2009. február 2., hétfő

Mikor egy medve reppel

Tizenévesen rendkívül vagány voltam az iskolában a bátyámtól elcsórt Public Enemy pólómban. Véresszájú reppernek képzeltem magam. Bár gőzöm nem volt, hogy miről magyaráznak, mégis tetszett a vadság, a lázadás, amit akkor a rap képviselt. Aztán ezek az idők elmúltak, manapság pedig már csak elvétve kerülök a stílus közelébe.Most is csak azért, mert próbálom felfedezni a macikultúra különböző dimenzióit. Így akadtam rá Kendall- re, aki progresszív rap/pop stílussal nyomul ebben a közösségben és azon túl is. 1997- ben jelentette meg első albumát, amit azóta hat másik követett. Soron következő cd-je idén február 14-én fog letölthető formában megjelenni először (Radiohead után szabadon), majd március 15-én cd-n is Truth Changes címmel.Ahogy elnézegettem a klipjeit, fotóit elég bevállalós típus, a hajtűket is előszeretettel szórja, ha a helyzet megkívánja. Amúgy persze nem nőies, ami kifejezetten jót tesz, mert nem volna elég hiteles ebben a műfajban. A zenéje? Hááát, sokat nem fogom hallgatni, de valószínűleg csak azért, mert áteveztem más zenei stílusokhoz. Amúgy elég vicces olyan szövegelést hallgatni, amiben férfiakkal való szexelésről van szó, és nem arról, hogy „mekkora a csajom csöcse”…
A „Truth Changes” első kislemeze a „Rising up”, amihez Elijah Black - One more thing című számából kölcsönözte a gitár sample-t.


Nincsenek megjegyzések: